A XI-XII. században Nyírnek nevezett táj nyugati részén Bihar vármegyéjéhez tartozott az erdővel borított homokbuckák között települt P
ércs falu. Neve, személynév eredetű a régi magyar Pér-cs kicsinyítőképzős alakjából. Később, a XIV. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni, hogy megkülönböztessék a másik Pércs, Bélpércs nevű falutól, amely később az ott szedett vám után a Vámospércs nevet kapta. Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Anonymus által Kun vitéznek mondott
Ohat nemzettsége volt. Ohat fia János, örökös nélkül halt meg, így birtokait V. István király 1270 nyarán a falu másik részének földesura, Szemere fiának
Csépánnak adományozta. IV. László 1282 augusztusában Pércsi Csépán fiának
Dénesnek a kérésére megújította az adományt, kiemelve
Dénes érdemeit Szalánc várának ostromában. Ennek a Dénesnek a
leszármazottai vették fel a Pércsi családnevet. Közöttük többen viselték a Mike keresztnevet, amely a Miklós, vagy a Mihály becéző alakja volt.
Pércs, tehát puszta személynévből alakult, amely jellemző a magyar helynévalakulásra.
Pércs,
az Árpád-kor elejétől templomos hely, bizonyosra vehetjük, hogy volt temploma a tatárjárás előtt is. Papjáról adatunk van a váradi püspökség XIII. század végére keltezhető tizedjegyzékben. 1322-ben Pércsi Csépán fia Mike unokaöccseinek átengedte Pércs keleti részét, és a templom kegyuraságát is megosztotta. 1347. évi oklevélből tudjuk, hogy az Árpád-kori templom védőszentje Szent Péter apostol volt.
Ez az oklevél említi, hogy a két falurész neve Egyházas Pércs, és Egyházatlan Pércs. 1378-ban a szomszéd falu földesurai a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A XV. században közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek, illetve Nagypércsnek nevezték. Az ősi Pércsi család, csak a falu egyik részében maradt birtokos. A másik részben az
Uporiakat, a
Szobiakat jegyezték be födesuraknak. Később a
Csekei, a ruszkai
Dobó családot, valamint a
Szepesieket.
1552-ben 37 jobbágytelek volt a faluban, ebből 15
Szepesi Györgyé, a többi birtokon Pércsi György, és Dobó Ferenc osztoztak. E
bben az évben még római katolikus plébános volt a faluban.1570-ből való adat bizonyítja, hogy
a falu már korábban az 1567. évi Debreceni Zsinat előtt
reformátussá lett. 1608-ban
Báthori Gábor erdélyi fejedelem a települést
hajdúkiváltságokkal ruházta fel. A mikepércsi egyházat 1621-től a debreceni egyházmegyéhez tartozónak írták. Így a k
özépkori templomot a református gyülekezet vette át. (Módy György újságíró cikke nyomán.)
Az 1
930-as évektől a római katolikusok magánházakban tartották a szentmiséket, majd
később kápolna épült Jézus Szíve tiszteletére a Mester utcán. Ezt a kápolnát Orosz Lőrinc, a Szent Anna Székesegyház plébánosa irányításával 2
001-ben templommá bővítették, amelyet
Bosák Nándor megyéspüspök 2001. november 18-án megáldott.Érdekességként, néhány statisztikai adatot közlünk Mikepércs felekezeti hovatartozását illetően a legutóbbi népszámlálásra hivatkozva. A falu lakossága: 3465 fő
A reformátusok száma: 2100 fő
A katolikusok száma: 392 fő, ebből görög katolikus: 130 fő, római katolikus: 262 fő
Az egyik felekezethez sem tartozók száma: 973 fő
A Jézus Szíve templomban (Mester u. 1.) vasárnaponként délután 3 órakor
Szentmisét mutat be Kocsis Gábor, a Szent Anna székesegyház káplánja.
A mise előtt 14:40-kor Az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét imádkozzuk.Az óvodások, általános iskolások igény szerint
hittanórákon vehetnek részt heti egy alkalommal, amelyeket az óvodában, az általános iskolában, és a Jézus Szíve templomban tartunk (érd.: Kovács Ágnes hitoktató, 30/240-14-82).