Könyvtártörténet - Mikepércs Önkormányzat honlapja

Főoldal
Keresés a weboldalban:

Képgaléria


Könyvtártörténet

A Wass Albert  Könyvtár története

 

Könyvtár az Alapító Okirat szerint 1952 óta működik a településen. Kezdetben a Művelődési Otthon épületében működött. 1965-től 2004-ig József Attila Klubkönyvtárként funkcionált. 

2004-ben jelentős változás történt életében, a községi és az iskolai könyvtár állománya összevonásra került és új névvel, új helyre költözött. A Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény felső tagozatának épületében kapott helyet, a Nagyváradi u. 1. szám alatt, és itt az intézmény iskolai és községi könyvtárként funkcionált tovább.  2008-ban intézmény-összevonás következtében újabb névváltoztatáson és költözésen esett át. Felvette Béres András, néprajzkutató nevét.

2011 szeptemberében az Óvoda u. 4. sz alá költözött, ahol jelenleg is található. 2013-tól intézményi átszervezés keretében felvette a Wass Albert Közösségi Ház és Könyvtár elnevezést. Fenntartója Mikepércs Község Önkormányzata, és a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár Központi Szolgáltató Rendszere.

A Könyvtár alapterülete kb. 200 m2 . Az állomány két teremben van feltárva. Az elsőben található a gyermek és ifjúsági részleg, a másodikban pedig a felnőtt részleg és az olvasóterem. Berendezése, felszerelése, fűtése és világítása sikeres pályázatainknak köszönhetően megfelelő. A könyvtár állománya jelenleg 9600 kötet (gyermek, ifjúsági, felnőtt szép- és szakirodalom), a beiratkozott olvasók száma évente 350-400 fő. 

A könyvtár szolgáltatásaival, sokszínű irodalmi és kulturális programjaival és a község helytörténeti gyűjteményének bemutatásával Mikepércs lakosságát szolgálja.

Különös figyelmet fordítunk a gyermekek és a helyi lakosság kulturális életének fellendítésére: a helyi Kultúrház programjait kiegészítve a könyvtárban folyamatosan író-olvasó találkozókat, könyvtárhasználati versenyeket, rendhagyó irodalomórákat, kiállításokat, filmvetítéseket tartunk. Rendezvényeinket fotóalbum és vendégkönyv örökíti meg. 

 

Könyvtárunk névadói:

 

József Attila (1905-1937): a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költőegyénisége. Ferencvárosi munkáscsaládban született. Apja, József Áron 1908-ban külföldre távozott, anyja, Pőcze Borbála mosásból, takarításból tartotta el három gyermekét; ~ gyermekként alkalmi munkavállalással támogatta családját. „ A mama” halálának (1919) tragikus élményétől élete végéig nem tudott szabadulni. A makói gimnázium diákjaként kezdett el verselni, Juhász Gyula pártfogolta, s előszót írt a Szépség koldusa (1922) c. első kötetéhez. 1924-től a szegedi egyetem hallgatója; Tiszta szívvel c. versének lázadó hangja miatt Horger Antal dékán eltanácsolta. Bécsbe, majd Párizsba ment, megismerkedett a magyar emigráció haladó íróival, kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Hazatérve Budapesten élt, többnyire állástalanul, nehéz anyagi helyzetben. Magánya oldódott a mozgalomban, Szántó Judit személyében egy időre élettársra talált. Költészete különbözött a megszokott agitációs pártköltészettől. Ezért, s a marxizmus eltérő értelmezése miatt szembekerült a pártvezetőkkel, s kapcsolata a szervezettel megszakadt, de a munkásság sorsával való érzelmi azonosulása megmaradt. Idegbetegsége súlyosbodott, magánéletében társtalanná vált, nagy gondolati költeményeit tartalmazó újabb versesköteteinek (Medvetánc, 1934; Nagyon fáj, 1936) nem volt jelentős kritikai visszhangja. A háború felé sodródó világban egyre tragikusabbnak érezte érzelmi-szellemi magányát.1937-ben írta antifasiszta szabadságversei mellett a végső számadás költeményeit. Többszöri kórházi kezelés után nővérei balatonszárszói panziójába került, a község határában december 3-án öngyilkos lett: egy tehervonat halálra gázolta.

1948-ban posztumusz Kossuth-díjat kapott.

Könyvtárunk 2004-ig viselte a József Attila Klubkönyvtár nevet.

 

Hunyadi János (1407-09k.-1456): főúr, hadvezér, kormányzó. Szörényi bán (1439-46), I. Ulászló híveként erdélyi vajda (1441-46), temesi ispán és nándorfehérvári főkapitány. Az 1443-44. évi ún. hosszú hadjáratban több csatát nyert a törökök ellen, s a Balkán –hegységig nyomult előre, a vesztes várnai csatából (1444.aug 10.) azonban menekülnie kellett.

1445-ben a hét országos főkapitány, az országtanács tagja, majd V. László kiskorúsága idején Magyarország kormányzója. 1448. okt. 18-19-én Rigómezőnél vereséget szenvedett a töröktől. Hatalma megerősítésén fáradozva hosszú harcokat vívott a Cilleiekkel, III. Frigyes császárral, Brankovics Györggyel, és főleg a Felvidéket V. László nevében kormányzó Jan Jiskra cseh zsoldosvezérrel. 1453-ban V. Lászlótól besztercei grófi címet kapott, és mint főkapitány is az ország tényleges irányítója maradt. Szendrőnél és Krusevácnál újabb győzelmeket aratott a török ellen, majd Nándorfehérvár 1456. júl. 21-22-i ostromát is visszaverte. A győzelem után pestisjárvány áldozata lett. 

Könyvtárunk 2008-ig viselte a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Könyvtára elnevezést.

 

Béres András (1928. máj. 16. Rozsály- 1993. nov.14. Debrecen): etnográfus, levéltáros. A debreceni Déri Múzeum munkatársa (1950-től), majd igazgatója (1957-től), a Hajdú_Bihar Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa (1970-88). A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője (1957-68). A Debreceni Népi Együttes alapítója és vezetője 1950-től haláláig.

Fő kutatási területe a népmese, a néptánc, a népművészet és a pásztorélet. Neki köszönhető a híres Mikepércsi csárdás lépéseinek fennmaradása. 

Fő művei: Debreceni cifraszűr (1955), Rozsályi népmesék (1967), Arra van egy kőhíd rakva (1982), Betyárok nyomában (1990).

Művészeti Iskolánk, Művelődési Házunk és Könyvtárunk 2008 óta büszkén viselte Dr. Béres András nevét.

 

Wass Albert (1908.jan. 8. Válaszút, 1998. febr. 17. Astor) Az Erdélyi Szépmíves Céh tagja, a 30-as évek erdélyi irodalmának jelentős képviselője volt. Az ismertséget Farkasverem (1934) c. regénye hozta meg számára. 1940-ben Baumgarten-díjat kapott. A II. világháború után Németországban élt, majd az USA-ban telepedett le. 1964-ben megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Írói munkásságának központi témája szülőföldje, Erdély.  Számos verses- és novelláskötet, regény szerzője. Stílusa Tamási Áron műveit idézi. Legjobb regényeiben Erdély jelenkori történelmét mutatja be, nagy hangulatteremtő erővel idézi meg tájait, lakóit.(Ember az országút szélén (1950) ; Tizenhárom almafa (1950) ; A funtinelli boszorkány ( 1959). Könyvtárunk 2013 óta viseli Wass Albert nevét.

 

Hírek   |   Település   |   Önkormányzat   |   Letöltések   |   Képgaléria   |   Vendégkönyv
Minden jog fenntartva! 2009 Mikepércs Önkormányzata