2009. márc. 02.
Az évek alatt kialakított és mára már hagyománnyá vált télűző népszokás reméljük ebben az évben is meghozza valóban a tél végét.
A farsangi mulatozást követően napközis foglalkozások keretében az alsós gyerekek készültek a tél elűzésére.
Kántáló mondókákat tanultak, kiszebábot -vagy más néven télboszorkát- készítettek, és mindenféle zajkeltő eszközt gyűjtöttek, hogy minél nagyobb zajt tudjanak kelteni, ami a lehető legmesszebb kergeti a telet.
Területenként a népszokás más-más elemmel gazdagított. Nálunk a gyerekek körbevonultak a faluban, egy – egy nagyobb diák hordozta a bábot, és közben az őt követő gyereksereglet együttes kántálásával, varázsmondókák folyamatos ismétlésével igyekeztek elűzni és megakadályozni, hogy a tél visszajöjjön. Minden egyes strófa között kiabáltak, visítottak, csörömpöltek.
Majd ezt követően – ha az időjárás engedi a Kondorosnál, de idén csak az Óvoda úti iskola focipályáján-, az udvaron egy nagy kör közepére tették az asszonyságot, meggyújtották, körbeállták és a Haj ki kiszi, kiszőce…, Fruzskák, Zsuzskák, Dorottyák…, Ég a kisze lánggal ég…, versekkel, dalokkal folytatták a télűzést, amíg csak el nem égett a báb.
Reméljük, a Gergely nap sem hoz már hideget, jeget, hiszen Mátyás talált és megtörte azt.