2011. máj. 04.
Május 2-án hétfőn magyar nyelv és irodalomból, kedden matematikából, míg a szerdai napon történelemből ad számot felkészültségéről a 13 érettségiző diákunk.
Középszinten Nemes Nagy Ágnes esszéjéből állt a szövegértési feladatsor, majd a szövegalkotási feladatokhoz Szophoklész, Móricz Zsigmond, valamint Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor megadott műveit használhatták fel az érettségizők. Az emelt szintű teszt négy feladata Szegedy-Maszák Mihállyal és Karinthy Frigyessel volt kapcsolatos, emellett az olvasói szokások változásáról kellett értekezést írni, valamint egy hivatalos levelet, amelyben egy iskolatársat az Év Diákja-díjra terjesztenek fel.
Magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbeli érettségi vizsga 240 percig tartott. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. Az első volt a szövegértési feladatlap, erre 60 percük volt, és 40 pontot kaphattak rá - Nemes Nagy Ágnes párbeszédes formájú esszérészletéhez tettek fel kérdéseket. A szövegben a modern költészet problémáit taglalták, összesen 11 feladatot tettek ehhez.
A vizsgázók csak ezután foghattak hozzá a szövegalkotási feladatlaphoz, amelynek megoldására 3 órájuk volt, és ezért a részért összesen 60 pontot kaphattak. Itt három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választhattak egyet. Az érvelési feladatban egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről érvelhettek, úgy, hogy véleményüket irodalmi hősök magatartásának bemutatásával támaszthatták alá. Választhatták Móricz Zsigmond „A világ végén már szép és jó” című novellájának értelmezését. A harmadik lehetséges feladat Csokonai Vitéz Mihály „Az álom leírása” és Petőfi Sándor „Az álom...” című versének összehasonlító elemzése volt.
